Védett területek endemikus és veszélyeztetett növényei

A Liliom-kő Természetvédelmi Terület  veszélyeztetett növényfajaiból

Bartók Attila -Bukarest - EKE-Kolozsvár 1891 - Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezd a Javascript használatát, hogy megtekinthesd.

 

Erdélyi ritka és veszélyeztetett növénykincseink megkeresése érdekében barangoljunk el a Páring-hegységbe, a Déli-Kárpátok egyik legmagasabb havasába, a sziklahalmos kőrengetegek, a kristálytiszta vizű tavacskák, a csodálatos gleccservölgyek világába.

Méltán állíthatjuk, hogy mindenféle tekintetből, de főleg a biodiverzitás szempontjából  a Páring-hegység egyike Erdély legérdekesebb és leggazdagabb havasainak.

Az itteni botanikai és zoológiai értékek védelmére nagy szükség lenne egy Nemzeti Park létesítésére, s bár a javaslat már a nyolcvanas években megszületett, a Román Akadémia még a mai napig sem hagyta jóvá ezt az igen hasznos indítványt. Ez a helyzet sajnos nem csak a Páring-hegységre érvényes, a Csukás-, a Torockói-, a Szárkő- és a Csomád-hegységek is ugyanezzel a nehézséggel küzdenek.

Kisebb természetvédelmi területeket létesítettek már a Páring-hegységben is, ilyenek például a Liliom-kő, valamint a Câlcescu-tó Természetvédelmi Területek.

Ebben a számban a Liliom-kő (románul Piatra Crinului) kis természetvédelmi terület egy veszélyeztetett növényéről szeretnénk szólni, éspedig a Haynald-pimpó (Potentilla haynaldiana) nagyon ritka fajról.

Haynald-Pimpó

Kritikusan veszélyeztetett növényfaj, melyet először Janka Viktor, híres botanikusunk írt le 1872-ben az „Österreichische Botanische Zeitschrift” folyóiratban, s ezen a néven validálja a Flora Europaea is. A Kárpátokban először a Páring-hegységben találták meg a Kis-Páring-csúcs közelében, manapság itt, a Liliom-kő kis természetvédelmi területen védett növény. Később, 1975-ben Gavril Negrean román botanikus találja meg a Kozia-hegysében, ott ahol senki sem képzelte volna el jelenlétét.

A rózsafélék (Rosaceae) családjába tartozik.

Latin neve: Potentilla haynaldiana Janka, magyar neve: Haynald-pimpó.

Nemzetségneve a potens=erős latin szóból ered, ugyanis valamikor egyes Potentilla genusba tartozó fajoknak erős kuratív hatást tulajdonítottak. Tudományos fajneve (haynaldiana) Haynald Lajos (1816–1891) híres csillagász, botanikus, pap emlékét őrzi.

Évelő növény, magassága 10–40 cm, virágzata, szára és a levelei is (visszáján) sűrűn bársonyos csillagszőrökkel vannak borítva. Tőlevelei 5–7 levélkéjűek, fogasok, a levélkék visszájukon sűrűn selymesek, megnyúlt-oválisak vagy ovális-lándzsás alakúak, felső lapjuk zöld és kopasz. A szirmai megnyúlt-oválisak, virágai fehérek, kb. 1 cm hosszúak.

A Nemzeti Vörös Lista dák-balkán endemizmusként tartja számon és a „Kihalófélben” (CR) kategóriába sorolja. Románia, Bulgária és Észak-Görögország hegyeiben, sziklás öveken, napsütötte gránitos sziklahasadékokban, a szubalpesi és alpesi zónákban nő.

Nálunk kimondottan csak a:

1) Páring-hegységben: a Liliom-kő Természetvédelmi Rezervációban, a Slăveiul- és a Cârja-csúcson, valamint a Mohorul-, az Urdele- és a Tidvele-hegyen;

2) Kozia-hegységben: az Ember-csúcson és a Kő-kapunál fordul elő.

A Sileno lerchenfeldianae-Potentille­tum haynaldianae növénytársulás egyik tagja más növények mellett, mint például: Silene lerchenfeldiana, Saxifraga pedemontana subsp. cymosa (bugás kőtörőfű), Symphyandra wanneri (havasi csengőke), Poa nemoralis (ligeti perje), Polypodium vulgare (édesgyökerű páfrány), Juncus trifidus (zergeszakáll), Festuca airoides (csenkesz), stb.

Június–szeptemberben virágzik.

 
(2 szavazatok, átlag 3.00 az 5-bõl)