Gondolatok az EKEArt 3 fotókiállítás csíkszeredai biennáléján

Lázas készülődés előzte meg az EKEArt 3 fotókiállítás megnyitóját Csíkszeredában. A frissen alakult Csíkszéki EKE első szervezői tevékenysége volt ez, a Marosvásárhelyről induló vándorkiállítás első állomása. Mindenki igyekezett kivenni részét a munkából, és örömmel nyugtázta, amikor egy kép végre a megfelelő helyre került.

A Nagy Imre Művészeti Iskola kiállítóterme kellemes környezetet biztosított a rendezvény számára, a beköszöntő beszédek után felhangzó zene pedig a jelenlévőket néhány percre a képek világába röpítette.

Én valahogy úgy vagyok vele, hogy sem „képaggatás” közben, sem a megnyitó forgatagában nem tudom „nyugodt elmélyüléssel” szemlélni az Alkotást. De később, amikor már elcsendesedik a terem, akkor hosszú perceken át ott vagyok a képben, „kóstolgatom” a benne élő világot, azt, amit az ember a természetben megérzett, megértett és meglátott, és amit a gép, a technika visszaadott nekünk. Hát nem csoda ez önmagában is! A kiállítás minden képe egy külön világ, egy külön ember világa. Nemcsak a témaválasztás teszi tehát olyan sokszínűvé ezt a fotóanyagot, hanem az ábrázolás egyedisége, szépsége, különössége és technikája is.

Hétvégi túráink alkalmával figyelem, hogy szinte mindenkinél van valamilyen fényképezőgép, ami a megörökítés erős igényét mutatja, s bár ilyenkor kevés olyan kép születik, amely kiállítási anyag részét képezheti, az „ott lehettem” és „láthattam” öröme minden természetet és szépet szerető embert fényképezésre ösztönöz.

A kiállításnak pedig „sikeres utat” kívánok. Remélem, sok látogatója lesz és meg is mozgatja „testüket-lelküket” legalább annyira, hogy ilyen csodálatos élményeket keresni maguk is a természetbe igyekezzenek.

Az EKEArt csíkszeredai közönségszavazatának a végeredménye:
I. hely: Csibi Márti: Evett piri
II. hely: Pápai Levente: A kíváncsi
III. hely: Siska Szabó Zoltán: Őszi harmónia

 
(0 szavazatok, átlag 0 az 5-bõl)