Földrajzi nevek – magyar név, idegen név (VI.)

Mindannyian felelősek vagyunk nyelvünk állapotáért

Az új tanügyi törvény tervezete előírja, hogy a nemzeti kisebbségek Románia földrajzát és a román nép történetét elemi és középiskolában egyaránt anyanyelvükön tanulhatják. Ezt sikernek könyvelhetjük el, mert bár egyes liberális és szociáldemokrata képviselők felháborodottan elutasították, az újraszavazásánál a törvénytervezetet a képviselőház elfogadta.

Nem tudjuk, a törvény értelmében a Kárpátokon túli, főleg a moldvai földrajzi nevek magyar változatát is tartalmazza-e majd az új földrajzkönyv vagy sem. Ettől függetlenül, folytassuk moldvai magyar helyneveink bemutatását, a feledés homályából való kiemelésüket.

Huși, magyarul Huszváros, a közép-moldvai fennsík keleti szélén, Jászvásártól délkeletre, a Pruttól kb. 10–15 km-re nyugatra fekvő kisváros. Egykori vásárhely. Középkori nevén Hussváros. Magyar nevét, több más, moldvai településsel együtt, egy német utazó, Georg Reicherstorffer 1541. évi leírásából ismerjük: Hwztwarus (kiejtése magánhangzószerű, ajak-ajak v-vel [husztßarus]). A szepesi szászok krónikása, valamint a régi brassói kalendáriumok szerint 1420-ban kezdődött a huszita, magyar, szász és székely moldvai kivándorlás. Utóbbi szerint „néhány magyart Husz János tanítása miatt Moldvába űztek”. A husziták letelepedését IV. Jenő pápa 1446. évi bullája és egy 1571-ben kelt jelentés is jelzi.

1547-ben egy német nyelvű forrás, Kobak András szőlőjével kapcsolatban említi a moldvai Husztvár bíráját és tanácsát. Több XVI. század eleji oklevél bizonyítja, hogy a város tanácsában egyaránt voltak románok és magyarok. Egy 1609-ből való adásvételi szerződésben a husztvárosi bíró mellett több „jó ember”, köztük Lőrinc és Egyed Máté városlakó egy földdarab eladásáról tanúskodik. Bernardino Quirini argyasi (másképp ardzsesi) püspök 1599-ben Husztvárosban a moldvai katolikusokra jellemző állapotokat említi: 1030 háztartásból 72 családfő és 435 lélek katolikus. Nicolo Barsi olasz szerzetes az 1630-as években 100 katolikus családfőt és egy Domonkos-rendi szerzetesből lett papot talált a városban. Több néprajzi adatot is közöl a huszvárosi magyarokról, különösen vendégszeretetüket méltatja.

Az 1898-ban G. I. Lahovari, az Országos Román Földrajzi Társaság vezértitkára, C. I. Brătianu, a román hadsereg földrajzi intézetének igazgatója és Grigore G. Tocilescu akadémiai tag, egyetemi tanár szerkesztésében kiadott Marele Dicționar Geografic al României (MDGR, ’Románia nagy földrajzi szótára’) szerint ennek a Fãlciu megyei városnak 12 500 lakosa volt. Ezek közül 7836 a görögkeleti, 1818 a római katolikus egyházhoz tartozott. A pápista, vagyis római katolikus magyarok akkor már csak a románt értették, melyen papjaik prédikáltak.

A város neve a XV. században itt letelepedett magyar huszitákra emlékeztet. Román neve, a többes számú Huși úgy keletkezett, hogy a magyar Husztvár(os) előtagját hozzáigazították a román Hus személynévhez.

Moldva első fővárosa, Moldvabánya, Baia a kis Moldova folyó völgyében fekszik. Latin és német neve, Civitas Moldavia, illetőleg Molde, Moldemarkt, Mulde magának az országnak a nevét tükrözi. Román és orosz neve az egykori aranymosásra, netán bányászatra utal: Baia,  (kiejtése [bányá]. A lembergi, régi magyar nevén ilyvói (Lvov, lengyelül Lwów, ukránul Lviv) számadáskönyvekben már 1334-től számos moldvabányai szász kézműves neve fordul elő. A városvezető, a soltész és a polgárok által 1421-ben kiadott szász nyelvű oklevél a moldvai város vezetősége által kiadott legelső oklevél.

A város katolikus szentegyházában, a keresztelőmedence alatt nyugszik Margit, Jó Sándor (Alexandru cel Bun) katolikus magyar felesége. 1641. október 14-én itt járt Petrus Deodatus Bakši boszniai származású katolikus püspök és lejegyezte a keresztelőmedence Margitról szóló szövegét.

Moldvabányával kapcsolatban ki kell térnünk arra az ütközetre, mely Iorga véleménye szerint Mátyás vereségével végződött, s amellyel megbélyegezték a király kolozsvári szobrát. 1467-ben az erdélyi urak Mátyás ellenes összeesküvést szőttek, melyet a moldvai fejdelem, István vajda is támogatott. Az összeesküvést a király csírájában elfojtotta, s 1468-ban Moldva ellen indult.

Gyorsan nyomult előre, Bakót, Románvásárt és Karácsonykőt (Piatra Neamț) fölégette, de a ravasz vajda alkudozás színlelésével tőrbe csalta és Moldvabányán éjjel megtámadta a király táborát. A véres csatában a magyar sereg, a királlyal együtt, hősiesen küzdött. Mátyás meg is sebesült. A támadást visszaverték, de végső döntés nélkül vonultak ki Moldvából. Mátyás a következő évben bosszúhadjáratra készült, mikor azonban Váradra összehívta a főrendeket a hadjárat előkészítésére, bekövetkezett a cseh válság, amely a királyt nyugatra szólította.

Más forrás szerint István a lengyel király hűbéreseként el akarta fogni a Mátyás által támogatott moldvai trónkövetelőt, ezért betört Székelyföldre és végigpusztította. A háta mögött érezve a Mátyás ellenfele lengyel királyt, támogatta az erdélyi nemesek összeesküvését. A király személyesen indult ellene. A Bánya felgyújtott házai között vívott éjjeli ütközet babérait mindkét fél magáénak tartotta. A pillanatnyi siker Istváné volt, mert a megsebesült Mátyás kivonult Moldvából, anélkül, hogy a magával hozott trónkövetelőt a fejedelmi székbe ültethette volna.

1475-ben török büntetőhadjárat indult Moldva ellen. Miután Mátyás és István között enyhülni kezdett a viszony, székely csapatok is harcoltak a moldvaiak oldalán, és ők döntötték el az ütközetet, mely súlyos török vereséggel végződött. István ünnepélyes körlevélben
tudatta győzelméről a keresztény országokat, arra kérve mindegyik uralkodóját, hogy siessenek az általa a kereszténység kapujának nevezett Moldva védelmére. Kapott is üdvözletet a pápától, Velencétől, de komoly támogatást csak Magyarországtól remélhetett ezután is. Belátva helyzetét, hűségesküt tett Mátyásnak. Ez a király számára, lengyel ellenfelével szemben, jelentős siker volt: az évtizedek óta elszakadt Moldva visszatért a magyar koronához. A múltat feledve, Mátyás védelmébe fogadta és támogatásáról biztosította őt.

 
(0 szavazatok, átlag 0 az 5-bõl)