természetjárás
honismeret

5. rész: Várak, városok, műemlékek

Kedves Olvasó! Folytatjuk a Cholnoky Hagyaték fényképtárának bemutatását. Cholnoky Jenő elsősorban a természetföldrajzzal foglalkozott, de barangolásai során megörökített fontosabb várakat, épületeket, városrészeket is. Ha most megnézzük ezeket a közel százéves felvételeket, felbecsülhetjük a változást és talán azon is elgondolkozhatunk, hogy vajon melyik állapot az értékesebb, a régi vagy a jelenlegi? Tekintsünk meg néhány példát.

A kolozsvári Szabók bástyáját már bemutattuk sorozatunk első részében, azóta a felújítása is befejeződött és talán elmondhatjuk, hogy jól sikerült. A tordai sóbányát és fürdőt nemrég újították fel, de vajon nem szebb a múlt századi épület, amely az 1. képen látható? És ha már fürdőhelyekről beszélünk, vajon hányan emlékeznek még a Szamosújvár melletti Kérőfürdőre? A 2. képen e fürdőépületet 1918-béli állapotában láthatjuk. A 3. képen szintén Szamosújvárról láthatunk egy felvételt, a régi lábas-házat.

Vajdahunyad várát is folyamatosan tatarozzák, igyekeznek visszaállítani az eredeti állapotokat. Három képen gyönyörködhetünk a Hunyadi család várában és közben a látogatók elegáns öltözékét is megtekinthetjük (4–6. kép). És ha már a Maros mentén járunk, nézzük meg Arad közelében Solymos várát (7. kép). A ma már romos épület 1272–1275 között épült és volt török kézben is, de Bethlen Gábor is elfoglalta. 1788-ban ürítették ki.

Vajon hogyan nézhetett ki Déva vára Kőműves Kelemen idejében? Jelenleg modern felvonóval lehet feljutni a várba, melynek lábánál modern város terül el. Érdemes megnézni azt az 1912-ben készült felvételt, amelyen a mai modern városnak nyoma sincsen (8. kép) és a várudvarban is nagyobb volt a bozót (9. kép).

Erdély déli részén manapság is láthatjuk a szász építészet nyomait, főleg erődtemplomok formájában. Cholnoky is megörökítette a szászkézdi templomot (10. kép).

Már akkor is romos állapotban volt a kerci apátság, de az eltelt közel 100 évben tovább romlott az épület állaga (11. kép).

Végezetül térjünk vissza közelebbi tájakra és nézzük meg, hogyan nézett ki a radnóti kastély.

Befejezésül csak emlékeztetni szeretném a kedves Olvasót, hogy a képaláírások az eredetiek hű másolatai, a zárójelben pedig a felvétel készítésének dátuma – amely nem minden esetben ismert –, valamint a felvétel katalógus szerinti kódja olvasható. Honlapunkon már több mint 500 erdélyi felvétel látható, feltöltésük folyamatban van.