természetjárás
honismeret

Egy képzeletbeli kereszt: Czenstokowától Medjugorjeig, Máriazelltől Csíksomlyóig. Kereszt, melynek középpontja a Budapest közeli Anna-rét, az út pedig 40 Mária-kegyhelyet érint, épp annyit, mint a rózsafüzér gyöngyszemei. Így készítheti el a zarándok saját élet-rózsafüzérét, a zarándoklat alatt pedig békét köthet a világgal, önmagával.
Az Erdélyi Kárpát-Egyesület nem kis feladatot vállalva segített abban, hogy a Mária út Erdélyi szakasza kiépüljön, és a pünkösdi búcsúra ezen útvonalon érkezzenek az első magyarországi zarándokok.

Hit és természetszeretet mezsgyéjén
„A Mária Út több mint turistaút, több mint zarándokút, több mint értékes program, több mint értékek gyűjteménye, több mint az önismeret útja, több mint új szemlélet, több mint jó társaság, több mint kultúra, több mint szakralitás, több mint turisztikai ajánlat, több mint spirituális élmény, több mint Közép-Európa felfedezése, több mint az országkép gazdagítása...” – olvasható a Mária Út Egyesület ajánlatában. A kereszt vízszintes ágát képező rész az ausztriai Máriazellt – Máriapócs–Szilágynagyfalu érintésével – Csíksomlyóval köti össze. A spanyolországi El Camino, azaz Szent Jakab útja mintájára épült, specifikus jelzésekkel ellátott útvonal, mely a továbbiakban hálózattá bővül. Lényege, hogy az utat gyalogosan járva a test fáradtsága mellett erőt merítsen a lélek. Dr. Szabó Tamás, a Mária Út Közhasznú Egyesület elnöke elmondta: „Olyan utat kívánunk kialakítani, amely mindenki felé nyitott, aki kulturális, lelki vagy természeti értékeket keres. A gyaloglás közben megélt közösségi élmény, a természet közelsége, a megszokottból való kiszakadás élménye, a fizikai teljesítményből fakadó kellemes fáradtság új nézőpontba helyezik a világot.”

Társak az úton

Az Erdélyi Kárpát-Egyesület márciusi, Gyergyószentmiklóson tartott közgyűlésén határozta el, hogy partner lesz a Mária út erdélyi szakaszának kiépítésében, a Gyulafehérvári Caritas segítségére is számítva.

„A Mária út létrehozásáért sikerült partnerségi megállapodást kötnünk, mely tán eddigi legnagyobb megvalósítása lesz egyesületünknek” – jelentette be márciusban Dezső László, az Erdélyi Kárpát-Egyesület országos elnöke.

Az EKE-osztályok munkája a közösen meghatározott útvonal bejárása, turistajelzésekkel való ellátása volt, esetenként pedig az idegenvezető biztosítása is.

Havas Tamás, a szatmárnémeti EKE osztály tagja vállalta az erdélyi koordinátor szerepét, s munkájának sikerét bizonyítja, hogy a Somlyóra érkező zarándokokat már ekés idegenvezetők adták kézről kézre Erdély területén.

Nem kicsinyelhető le a Caritas munkája sem, mely a szálláshelyek biztosításában és egyéb szervezési kérdésekben ígért segítséget. Péterfi Attila Csongor, a gyulafehérvári Caritas ágazati vezetője kifejtette, hogy örömmel csatlakoztak a kezdeményezéshez, ugyanis ezáltal egy régi álmuk válik valósággá: a csíksomlyói Mária-kegyhely európai szintű zarándokhellyé emelkedik.

Egy szelet kenyér az erdélyieknek

Helyi közösségeknek lesz nyereségük a zarándokútból, az erdélyiek megélhetését segíti, ugyanakkor páratlan reklám ez az egyedi értékeket hordozó kis településeknek. Havas Tamás koordinátor szerint: „A majdani bevételek a mindenkori vendéglátókat illetik. De a turizmus járulékos hozadékai hatással lesznek az önkormányzatokra, egyéb kereskedőkre és szolgáltatókra. Ezenkívül felbecsülhetetlen reklámértéke lehet, hiszen olyan falvak kerülnek turisztikai körforgásba, melyek különben labdába sem rúgnának a Parajd, Szováta, Korond, Farkaslaka mezőnyben.”

A viszonyítási alap megteremtéséért érdemes tudni, hogy jelenleg a spanyolországi El Camino de Santiago zarándokutat körülbelül évi 60 ezren járják, szent években, évfordulókon számuk eléri a 150 ezret. Havas számításai szerint Erdély szinten, ha eléri az út az évi 5000-es zarándokszámot, ez húsz nappal számolva 100 vendégéjszaka. Innen már egyszerű a képlet, még napi 4-5 euróval számolva is tekintélyes lehet csak a közvetlen szállásbevétel, de a turisták enni is fognak és másra is költeni. „S nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy míg Spanyolországban Szent Jakab útját járják, esetünkben a hívő emberek Máriatiszteletüket róhatják le, Csíksomlyóra érhetnek el” – fogalmazott a koordinátor.

Az út elején járva
Hat emberből álló csapat indult el Magyarországról április 13-án az Annarét közeléből, a Kútvölgyi-kápolnától, azon feltett szándékkal, hogy pünkösdkor Csíksomlyón együtt imádkoznak majd a többi zarándokkal. Még Magyarország területén többen csatlakoztak hozzájuk, tizenöt fős volt már a társaság, amikor Havas Tamás közel az országhatárhoz fogadta őket. Többségük rendszeresen jár zarándoklatra, van aki többször járt Nepálban, többen voltak a Camino-n, de olyan is, aki körbegyalogolta már Magyarországot. A csapat átlagéletkora 55 év, ilyen hosszú útra csak nyugdíjasok vagy vállalkozók nevezhetnek be, kik saját idejük gazdái. „Nem a magányos zarándok magába fordulása ez, hanem a csapatban haladás örömének megélése” – mondták útközben, s az Erdélyi Gyopár kérésére rendszeresen tudósítottak a haladásról, napi örömökről, nehézségekről. Tapasztalataik nagy segítségére lesznek a szervezőknek, akik kisebb módosításokkal tökéletesíthetik majd a Mária utat.

Szilvay Gyula csoportvezető elmondta, hogy bizony gyakoribbak kellene legyenek a szálláshelyek, sok a nyugdíjas lábnak a napi 46 kilométer, mert ilyen is volt két szálláshely között. Az ideális táv a napi 25 kilométer lenne, hogy idő maradjon a ruhák kimosására, szárítására is a pihenés mellett. Mert a zarándok három, és nem negyven napra csomagol ruhát. Szálláshely kell, de a csillagok számához nem ragaszkodnak. Egyszerű matrac legyen, tető a fej felett, s az élelem pedig mindig finom, ha jó szívvel adják.

„Minél kisebb egy település, annál nagyobb a szeretet” – fogalmazták meg a Mária útján a pünkösdi búcsúra érkező zarándokok, s gyaloglásukkal nemzeti célt is szolgálnak, vallva: „Ha visszatérünk Máriához, akkor összegyűjt bennünket.”