természetjárás
honismeret

A Gyimesi-hágón áthaladva a Csángóföld következik. Gyimesbükknél található az ezeréves határ, ott ér véget az ország, melyet István király Mária kegyeibe ajánlott. A romokon felkapaszkodva, a havasok völgyeiben kanyargó Tatros folyó mesebeli vargabetűket leírva öleli körbe a határdombot.

Útvonal: Gyergyószentmiklós – Csíkszereda – Gyimes – ezeréves határ – Gyergyószentmiklós
Autóbuszos kirándulás, távolság: 220 km.

A Gyimes vidéke Csíkszeredától keletre közelíthető meg a 12A országuton. A mintegy 30 km hosszú szakaszon nem csak a gyönyörű tájat csodálhatja a turista, de egyedülálló látványnak számítanak a patakvölgyek kis szórványtelepülései, a porták kialakítása, az építkezés formája, a ma is egységes népi kultúra, viselet, szokások, zene és tánc. Tulajdonképpen a Tatros folyó felső vízgyűjtő területét foglalja magába a vidék. Lakói a római katolikus vallású gyimesi csángók, a székelység egyik sajátos etnikai csoportja. Gyimes a közép- és felcsíki helységek legeltető tulajdona volt.

A lakosság, a gyimesi csángók a XVII. századtól kezdve a csíki községekből menekültek ide az adó, a katonáskodás és a szolgaság elől.

A Gyimes völgyében három nagy - községet látogathatunk meg: Gyimesfelsőlokot, Gyimesközéplokot és Gyimesbükköt. A Tatrosba ömlő patakvölgyek szórványtelepüléseinek nevei a patak, esetleg az első betelepülő nevét viselik: Récepataka, Sántatelek, Komjátszáda,  Rajkópataka, Farkaspatak, Bothhavaspataka, Ránapataka, Görbepataka, Szűcsökpataka, Gáborok pataka.

Gyimesfelsőlok. Érdemes megtekinteni az Árpádházi Szent Erzsébet Római Katolikus Gimnáziumot, mely 1993-ban épült Berszán Lajos esperes nagy erőfeszítéssel járó munkájával, tervezője a debreceni Harang Sándor építészmérnök volt. A település határában a Széphavason állott valamikor a Szent László-kápolna. Ma csak romjai láthatók. A községben megtekinthető több, a magyar időkben épült határőr kaszárnya. Felsőlokot elhagyva érkezünk a vele majdnem összenőtt Gyimesközéplokra. Mielőtt beérnénk a faluba, érdemes felmenni 1,5 km-t a baloldalt bejövő Borospataka völgyében. Egyedülálló falumúzeumot tekinthetünk meg, ugyanis a házakban elszállásolási lehetőség is van (110 főnek). Tulajdonosa a Szász család, akik 2002-től a Gyimesekben 12 parasztházat vásároltak fel, ezeket a falumúzeum létrehozása céljából itt újra felépítették. Megnyitója 2008-ban volt. A skanzen csűrjének belseje lakodalmaktól tudományos konferenciáig akár 200 személy befogadására is alkalmas.

Látnivalók Középlokon: Károly Péter posztóványolója, Csillag Péter vízimalma és lakatosműhelye (XIV. század) és az 1855-ben épült római katolikus templom.

A község végében, a vasútvonalon áthaladva baloldalt egy hosszú völgy látható, a Hidegség völgye. A Hidegség pataka a Tatros felső szakaszának leghosszabb mellékága. A völgyben felfelé haladó út mentén több szórványtelepülés keletkezett. Áthaladva a Tatros vize felett Bákó megyében járunk. Az első nagyközség Gyimesközéplok, sok tartozéktelepüléssel a mellékvölgyekben. Gyimesbükk határállomás volt, nosztalgiázva tekinthetjük meg itt a Monarchia korabeli Magyarországot felidéző vasútállomás épületét. Falán táblát helyeztek el az 1897-ben épített vasút tervezőmérnökének, Pfaff Ferencnek az emlékére.

Utunkat folytatva a vasútállomás, a fővámhivatal és a határőrség épületének elhagyása után a völgy összeszűkül. Itt kezdődik a Gyimes Palánkai-szoros. Egyik látványossága a Rákóczi-vár maradványa. Egyes adatok szerint Bethlen Gábor, más adat szerint I. Rákóczi György építtette. Az 1694-es tatár betörés után az osztrákok az erődítményt kibővítették. 1764-től a szoros őrzése az I. székely határőrezred feladata volt. Kiépített kőlépcsőkön öszszesen 134 lépcsőfokon lehet feljutni a várba. Innen látható a Tatrosba baloldalt beömlő Sánc-patak, amely valamikor Magyarország és Moldva határát képezte. Itt vonult végig a II. világháború idején kiépített Árpádvonal. Tankcsapdák, lővészárkok, géppuska-tüzelőállások nyomai ma is láthatók.

Nagy turisztikai vonzata van a 2008-ban létesített MÁV-múzeumnak. A történelmi Magyarország legkeletibb vasúti őrháza volt a  gyimesbükki 30. számú őrház. Trianon után a MÁV feliratot (Magyar Állami Vasutak) lefaragták és CFR-t (Román Vasutak) írtak
rá. 1940-ben a CFR-t becementezték és visszakerült a MÁV felirat. 2000-ig fegyveres  őrség volt az őrházban, főleg a híd védelmére. 2000-ben a CFR felszámolta az őrséget, az őrház pusztulásra lett ítélve. Bánkúty Ákos, Budakeszi polgárának kezdeményezésére az őrházat
vasúti múzeummá alakították. Deáky Ferenc gyimesbükki történelemtanár megszerezte az épület tulajdonjogát és megkezdte felújítását. Bilibók Ágoston nyugdíjas vasutas gyűjteményével létrejött a vasúti múzeum.

A csíksomlyói búcsú alkalmával, 2008-ban érkezett meg Budapestről közel félezer emberrel a különvonat az ezeréves határhoz.

Tánczos Barna – aki akkor államtitkár volt a Román Közlekedési Minisztériumban – kijárta, hogy a szerelvényt, mint egykoron, MÁV-mozdony húzza. Ez alkalommal avatták fel a felújított őrházat és a benne kialakított vasúttörténeti kiállítást.

Leírhatatlan érzelmi hatásokat váltott ki a különvonat 2009-ben. A vonatot mindenhol integető, sírva nevető emberek fogadták, piros-fehér-zöld zászlókat lobogtatva. Ezért döntött úgy a Kárpát-Európa Utazási Iroda, hogy 2010 pünkösdjére – Székelyföld déli részét sem
kihagyva – két nosztalgiavonat érkezzen Budapestről, egyik Kolozsvár, a másik Brassó irányából.