Bemutatkozik az Erdélyi Kárpát-Egyesület Székelyudvarhelyi Osztálya
Csibi Márta - EKE Gyergyó
Kovács-Kendi Lehel-Zsolt - elnök 
„Ha szeretsz jó levegőn, madárdalos, virágos erdőben barangolni, vidáman tölteni a szürke hétköznapok utáni hétvégeket: gyere velünk az EKE-túrákra. Szívesen látunk körünkben! Ha érdekel Erdély múltja, néprajza, környezetünk jelene és jövője, gyere rendezvényeinkre! Nem bánod meg. Ha érdekel testi és lelki egészséged, szellemi frissességed, légy túratársunk minél gyakrabban!” – így hangzik a székelyudvarhelyi EKE-hívogató, az osztály elnöke, Kovács-Kendi Lehel-Zsolt leírásában.
És ha őszintén megvizsgáljuk udvarhelyi természetjáró társainkat, a legkisebb kétely nélkül megállapítható: bizony sokan vannak, akik szó szerint „bedőltek a reklámnak”.
Gyakorlatilag nincs olyan kirándulás, legyen az nehéz, extrém nehéz vagy éppen csak laza túra, hogy ne találkoznánk udvarhelyiekkel. A természetjárók anynyira összefonódtak az évek során, hogy talán már maguk sem tudják, ki ekés és ki nem.
Ifi-szemlélet: kifogni az interneten
Az EKE egy olyan közhasznú civil szervezet, mely három fő célkitűzését, a természetjárást, a honismeretet és a természetvédelmet nemre és korra való tekintet nélkül igyekszik minél szélesebb körben népszerűsíteni, vallja Kovács-Kendi Lehel-Zsolt elnök. Ennek érdekében gyalogtúrákat, biciklis túrákat, autóbuszos honismereti túrákat, magashegyi túrákat, fotókiállításokat, ismeretterjesztő előadásokat szerveznek, ahol a természetkedvelők apraja-nagyja kibontakozhat, megtalálhatja kedvenc időtöltését, függetlenül attól, hogy tagja-e vagy még nem az egyesületnek. Ami az Udvarhelyi Osztályt illeti, jelenleg 65 aktív, fizető tag van a csapatban, a 9 éves Jakab Éva-Erikától a korelnök 78 éves Sorbán Géza bácsiig. A korosztályonkénti megoszlás szerint a 30–40 év közöttiek viszik a prímet. A fiatalítás érdekében iskolák bevonásával, valamint a cserkészcsapattal szerveznek közös programokat. „A természetjáró versenyek és a teljesítménytúra rövid
szakasza is vonzóvá tehetné a természetjárást az ifjúság körében. Legnagyobb ellenfelünk az internet. Ezen úgy próbálunk kifogni, hogy honlapunkra (www.ueke.ro) a galéria alcímen rengeteg fotót teszünk fel túráinkról. Ezeket nézegetve meggyőződésünk, hogy előbbutóbb
sokan kedvet kapnak beiratkozni az EKE-be”, véli az elnök.
Az udvarhelyi EKE múltja és jelene
Minden udvarhelyi EKE-tag büszke arra, hogy Erdély, sőt, talán az összmagyarság egyik legrégibb és legnagyobb turistaegyesületéhez tartozik. De hogy hová vezethető vissza ez az egészséges büszkeség? Az elnök bepillantást enged az Udvarhelyi Osztály múltjába is.
Az Udvarhely-megyei EKE-osztály 1894-ben alakult meg Ugron János elnökletével – a mai aktív tagok ennek a 116 éves egyesületnek a jogutódjai. 1991-ben a kolozsvári Kárpát Turista Egyesület kezdeményezésére Budvár Turista Egyesület néven jelen volt a csapat Gyergyószentmiklóson azon a megbeszélésen, ahol megszületett az elhatározás: újraalakul az EKE. Erre az alakuló gyűlésre 1991. május 12-én került sor, amikor Gyergyószárhegyen ünnepélyes megemlékezést tartottak az EKE alapításának 100. évfordulója alkalmából. Az
udvarhelyiek tehát méltán büszkék arra, hogy alapító tagjai az országos EKE-nek.
A kezdeti lelkesedés azonban hamar alábbhagyott, másfél-két tevékeny év után lanyhult az érdeklődés, a tagság megfogyatkozott. Amikor aztán 1996-ban újraszerveződött az egyesület, a Benedek Elek Tanítóképző és a Tamási Áron Gimnázium tanulói tömegesen iratkoztak be a csapatba. A sok diákból, néhány tanárból és „régi EKE-tagból” megmaradt egy maroknyi lelkes kis csapat, akik hat-hét éven át alapemberei voltak az egyesületnek. Sajnos azonban, ahogy a diákok elballagtak, elmentek Udvarhelyről, az utánpótlás éveken keresztül nem jelentett többet 10-15 tagnál. Ezzel a kis számú, de annál lelkesebb csapattal sikerült megszervezni 2005. május 6–8. között Szejkefürdőn az Orbán Balázs Emléktáborozást. A szervezés nehézségei összekovácsolták a csapatot, mely azóta lassan, de állandóan gyarapodik és erősödik. Felszegi Elemér célratörő vezetése mellett 2005-ben sikerült jogi személyként bejegyeztetniük az osztályt. A tevékenységi kör azóta az általános iskolások számára szervezett Budvár Kupa téli, tavaszi és őszi versenyeivel is bővült.
Az egyre nagyobb népszerűségnek örvendő megmérettetésen az utóbbi időben már rossz időben is 200 felett van a versenyen induló tanulók száma, de volt olyan is, hogy 350 tanuló jelentkezett, és 72 csapat versenyzett az első helyért.
A történelmi áttekintés másik fontos éve a 2003-as esztendő, amikor létrejött az első Hargita 50 Teljesítménytúra. Azóta minden évben kitartóak a szervezők, de a résztvevők is: a szeptember első szombatján sorra kerülő teljesítménytúrán 2008-ban 75-en, a tavaly már
107-en vettek részt. És hogy ne csupán a sportszerűség, de a védelem is érvényre jusson, 2006-ban hozzáfogtak a Zete vára tanösvény kiépítéséhez. A város többi civilszervezetével is együttműködve, egymás rendezvényeinek törzsvendégei; sőt, néhány közösen szervezett rendezvényre is volt már példa: a Föld napja alkalmából az Agora által szervezett gáttakarítási akció, az autómentes nap alkalmából immár hagyományosan sorra kerülő biciklis felvonulás.
Ami pedig a jelent illeti, a heti rendszerességgel tartott szerdai gyűléseken aktív tagok és szimpatizánsok is szívesen vesznek részt. A gyűléseknél mégis csak nagyobb népszerűségnek örvendenek a túrák: az idősebb korosztály a környékbeli rövidebb túrákat kedveli, a tagság fiatalabb része a 2-3 napos magashegyi, nehezebb túrákat részesíti előnyben. Igencsak hosszú lenne felsorolni, hogy a közel 20 év alatt mi mindent másztak meg a csapattagok: Avas, Gutin, Radnaihavasok, Ráró, Csalhó, Kelemen-havasok, Csíki-havasok, Nemere, Pentellő, Háromszéki-havasok, Bodzai-havasok, Csukás, Nagykő-havas, Bucsecs, Báj-havas, Keresztény-havas, Királykő, Jézer-
Papusa, Fogarasi-havasok, Lator-havasok, Szebeni-havasok, Surján-hegység, Páreng, Retyezát, Aninai-hegyek, Szemenik, Bihari-havasok, Vigyázó, Gyaluihavasok, Torockói-havasok, valamint a közvetlen környékünkön a Hargita, a Nagyhagymás, a Gyergyói-havasok, a
Görgényi-havasok és a Bodoki-havasok – a teljesség igénye nélkül.
Természetesen itt is vannak nagy kedvencek: rhododendron-túra a Csicsói Hargitára, ramocsa virág-túra a Bágyi-várhegyre, nárcisz-túra az Oroszhegyi Lázra, őszi túra a Deság feletti Templom-Bükkbe, tavaszi túra a Sükői-Rezre, évnyitó túra a Szarka-kőre. A hazai magashegyek is igen népszerűek, minden évben legalább egy 6-7 napos sátortáborozás is becsúszik a programba – idén a Retyezátot nézték ki maguknak. Honismereti túrák szempontjából sem tétlenkedik a csapat: Udvarhelyszék településeinek megismerésére a hétvégi túrákat szánták.
Jövőkép a Szarka-kő alatt
„Az idén újabb kihívás elé nézünk, hiszen a Mária zarándokút Sóvárad – Etéd – Kalonda-tető – Szencsed – Oroszhegy – Zetelaka – Szentegyháza útvonala a mi osztályunk „fennhatósági területén” vonul végig. Nekünk kell ezt kiépíteni, jelzésekkel ellátni. Csalódást okozott
számunkra a fő útvonal megváltoztatása, de ha már lejártuk az útvonalat, elhintettük a zarándokút megvalósításának jelentőségét, hasznosságát az érintett falvakban, nem visszakozhatunk. Ha leágazásként is, de csak lejelezzük ezt a szép útvonalat”, számol be a tervekről Kovács-Kendi Lehel-Zsolt. És természetesen a tennivalók, szervezések sora folytatódik: hagyományos Budvár Kupa természetjáró versenyek téli, nyári és őszi szakaszokban, Hargita Teljesítménytúra, melyből az idei lesz a nyolcadik, júliusban egy hét sátoros lazítás a Retyezátban a Peleágaréten, technikásabb túra a Királykőre, a Középöv déli részéhez, és a tavaly útjára indított, ám rendkívül sikeressé
vált Lőrinc-napi csillaghullás-nézés a Szarka-kőről.
„A legértékesebbnek az EKE „szellemét” tartom. Aki ezzel megfertőződik, nemcsak jó természetjáró, hanem a környezetét tisztelő és védő, a hagyományokat ápoló és őrző, a történelmi és néprajzi értékeket megbecsülő, a közösségért áldozatot hozni tudó tagjává válik társadalmunknak. Helyi szinten fontosnak tartom tagságunk körében az évek során kialakult segítőkész, baráti kapcsolatot, jó hangulatot”, zárja mondandóját az elnök és ezt méltán így is érzi mindenki, aki legalább egyetlenegyszer is kirándulni indult az udvarhelyiekkel. Ha a táj
szépsége, az évszakok színe azóta el is halványult, a csapat összetartó, nyugtató hangulata nem ismeri a feledést.
| < Előző | Következő > |
|---|