természetjárás
honismeret

1891. május 12-én kezdte el működését az Erdélyi Kárpát-Egyesület, ezért 2009 óta ilyenkor ünnepeljük az EKE napját. Az egyes osztályok és tagszervezetek különlegesebb túrákkal, rendezvényekkel, gyerekeknek szóló programokkal, vagy egyszerűen csak egy kerti tábortűz pattogó parázsa mellett emlékeztek meg az EKE alapításának 119. évfordulójáról, Dezső László elnököt idézve „fejet hajtva, köszönetet mondva az elődöknek, akik olyan szervezetet hoztak létre, melyre ma is igénye van a természetszerető erdélyi turistának”.

Az EKE-nap alkalmából idén is fogalmazás-pályázatot hirdettünk meg I–VIII. osztályos tanulók számára, Találkozásom a természettel címmel. A tavalyi tapasztalat alapján várakozásainkat messze felülmúlták a beérkezett pályamunkák, elsősorban a mennyiséget tekintve. Míg egy éve mindössze 39 diák küldte be fogalmazását, addig ebben az évben 214 pályázat érkezett be, Erdély kilenc megyéjéből, de kettő Budapestről is. Az írások 77%-át három megye diákjai alkották, Hargita (62), Szatmár (52) és Máramaros (51). Az iskolák tekintetében élen a nagybányai Nicolae Iorga Általános Iskola jár 51 fogalmazással, majd a Szatmár megyei Kökényesdi Általános Iskola következik 33, illetve a gyergyócsomafalvi Köllő Miklós Általános Iskola 16 pályázattal. Köszönjük a sok írást, a fogalmazások kiértékelését az Erdélyi Gyopár idei 4. számában közöljük. Kellemes meglepetés volt számunkra, hogy idén néhány líraibb beállítottságú diákot a megadott témakör versírásra ösztönzött.

Ízelítőként íme a VIII. osztályos Gere Nóra (Nagy Imre Általános Iskola, Csíkszereda) Erdélyi fohász c. verse:

„Erdélyi táj, / Olyan gyönyörű,
Hogy szinte fáj! / Mohos fatönk,
Sudár fenyők, / Sebes patak,
Virágerdők. / Zöld moha
A lábam alatt, / Nézd amott egy
Mókus szalad! / Lerúgom cipőm,
Mint csikó szaladok, / Itt, e drága helyen
Végre szabad vagyok! / Szín, illat, napsütés
Tücsökzene körben, / A patakban látom
Magam, mint tükörben. / Madarak dalolnak,
Énekelek velük, / Iszom a ,,nyári bort”,
Ezt az édes nedűt. / A széllel táncolok,
Hajamban koszorú, / Tudom, itt a tavasz,
Hogy lennék szomorú?! / Ima röppen ajkaimról,
Angyaloknak a Mennyekbe, / (Mint a madár a faágról):
Isten óvjon, Erdély földje!”

(Az EKE-napi rendezvényekről a 36–38. oldalon olvashatunk)