Hegyek és folyók nevei Erdélyben

Írta Czirbusz Géza dr.

Olyannyira egyszerű és természetes a tárgyaknak legfeltűnőbb jegyeikről való elnevezése, hogy szinte érthetetlen a geográfusoknak közömbössége, a hely- és geográfiai nevek elnevezése iránt, melyet teljesen a történészeknek és nyelvtudósoknak engedtek át. Ez a módszer okozta, hogy a nyelvészek fennen hirdetik: mellékes a névnek értelme, fődolog annak alaki és hangbeli módosulata, mikor pedig a geográfiát egyes-egyedül a földrajzi elnevezésének értelme érdekli, egyéb semmi. Ez okozta, hogy a Bodrog nyelvtudományi okoskodások szerint = iker folyó, mikor egyszerűen pod + rog, a Latorcza és Laborcza szarva alatt való vagy po + drag = a sziklás part mellett elfolyó víz; a Bihar meg tulajdonosának személynevét viseli, habár az ó bolgár nyelven simpliciter hegyet, szlovén nyelven szeles hegytetőt (biharna), ruthénül pedig bozontos, bokros hegyet jelent. (Hiszen Boszniában meg egyebütt is volt Bihar hegy. Ez a Bihar família tehát igen elterjedt család lehetett. Talán fabárok voltak?) A Szerencs patakról Anonymus csinált egy igen gyönge viccet, mert aki ezt a silány réti vizet (Srinicha szlovénül) látta, nem tudja a nagy szerencsét elképzelni, mely hozzá fűződik.

Az erdélyi hegyek és folyók neveinek értelmezésénél szintén azoknak természetes tulajdonságaiból kell kiindulni, ez a leghelyesebb módja a nevek helyes magyarázatának, nem pedig névadó heros eponymusok után való kutatás a levéltárakban. Az a nép, talán a kelta, mely először látta a hármas Köröst, bizonyára nem vezére után nevezte el a hármas folyót, hanem legfeltűnőbb tulajdonságai szerint. A krónisták Crisiumnak nevezték a Sebes Kőröst, Gilpilnek a feketét és Miliarenek a fehér Köröst. Ilyen alakban semmi értelme a neveknek. De ha tudjuk, hogy a fehér Körös középső szakaszában csakugyan zöldes-fehér, savószívű s hogy a kelta nyelvben bleach, bligh, vagy mligh: tej a gótban miluk, az ó-félnémet nyelvben miluh – tejet jelent, az aar (folyó) összetételében azonnal megtalálja Fehér Kőrös kelta nevét: Milchaar – miből a keltához, góthoz nem értő krónika másoló Miliaret csinált. A Fekete Kőrösnek kelta töve gaibleach (szanszkrit galbh), mi erőszakost, fékezhetetlent, dühöst, szóval sebes, áradó, sodróvizet jelent; ebből vagy a folyó kanyarulataira célzó kelta-gót gilip, gilif sarló szó magyarázza meg a Fekete Kőrös Gilipil nevét. A Sebes Kőrösnek kelta formája a grút (ó feln. hrien, új feln. Griesz szlov. grzsec = kavics, porond, murva, fővényes meder), de az nem lehet névadó tényező, mert kavicsos, fővényes medre a másik kettőnek is van, csakhogy a gótok cammogónak, lassúnak ismerték a Sebes Kőröst (talán alsó szakaszában?), nem értették tehát a kelta grusz, griesz szót; az ó szlávok meg felismerték benne a krjizsi tövet (krijizsi csikorog, ropog). Minthogy pedig a magyarság nagyrészt szlávoktól kapta a geogr. neveket – sebesnek, recsegőnek mondták a kelták szerint fövényes, a gótok és félnémetek szerint lassú (gritan: mászni, cammogni és ó feln. kresan: krichen) folyót.

Ahhoz, hogy az ember a nevek chaosában eligazodjék, ismernie kell a három Kőröst, a kelták, gótok és ó-szlávok elterjedési körét különben nyelvészeti és történelmi regékben fogunk hinni mindhalálig.

Ennyit a követett módszeremről.

 

I. Hegyek nevei

Árpás hegység a szlovén kribast = szorgos, dombos szóból.

Ajácz. Ajnács a szlovén ajecz = hegy szóból ered.

Avas és Havas régi magyar szó, erdei tisztást, legelőt jelent a lázon (szlávul: erdei rét).

Baltina (Fogarasi-hegység) nyirkos, pocsolyás (balta oláhul pocsolya) hegy.

Bahnyicza (Retyezát) ó szlávban: lápos hegy.

vf. Bohuluj (buhas) gesztes cserjés, lombos, bokros hegytető (oláh).

Boldán (Fogaras) Bálvány 1458 m. jókora sziklatuskó (ó szl.)

Balkán (Pádgyes tetején) pocsétás (balc) nyirkos tető (oláh).

Barczaság ószlávban brs bérc, szirt s így nem a Borsa (brza sebes szlovén) vizéről van elnevezve.

Bereczki hegység a hágójáról van elnevezve, nem szent Bricciusról (Melich dr. nézete), mert braza, brezo oláhul, bréd ószláv, vres ruthénul sziklarés hágó.

Béli hegység ószláv nagy, hatalmas (béliu nagy) hegység.

* Bélbor hatalmas fenyves erdő (ószláv.)

* Bilagu mik és mare (Retyezát) Keltában balg: fujtató s általában mindennemű öblös, hasas, gömbölyű test. E szerint Bilagu hasas hegy (oláhosított kelta szó) vagy a szlovén blaga szelíd, menedékes lejtőjű hegy.

* Besineu 1965. m. (Sebesi hegység) biusen felfújni, felfuvalkodni (ófeln.) nem besenyő hegy tehát.

Bodzai hegység és hágó. Az ó szláv bedzejk: repedés-hasadékból lett az oláh hegynév.

Bodoki hegység bodak (szlov.) bogáncs, arról van elnevezve.

Borda 1387. (Háromszék) brdo-hegy (szlov.)

Bihar Anonymusnál Belihrad, belhrad nagy vagy fehérvár; a váradi regestrumban bicor, bichor hegyet jelent ó bolgár nyelven. Különben viharos, szeles (bihorna szlovén) hegy. Biharcz (Hermányi hegység) Viharecz a szlovén rgarjat kiégetett, irtásos hegy.

Börzsöny régebben Csoványos, a szlovén breza (nyir) szóból.

* Bucses a gót biuds – áldozati asztal oláh alakja. A sziklaomladéknak csakugyan van asztalformája. Az ó szláv bjász, bjesz = bálvány (oláhul omu = ember) szintén részes lehet a névadásban.

* Buszora 1086. (Borló gyil hegység = fenyves hegyderék) nevű hegye az északkeleti fennföldnek szintén e bjusz ó szláv tőből szakadt ki.

Baicu hegy és patak (Czarku) a szlovén bojica hegyi patak után elnevezve, mely a Matanya nevű katlanba (700 m. mély) szakad.

* Bumásza 1683 (Görgényi hg.) bumb = gomb (oláh) gombos, gombfejű hegy.

Branu hegység Dél-Magyarországon, védővonal, határhegység (ó szláv.)

Bradia 1123 (Erd. Érchegység) fenyves (bradet = oláh)

Brigona (Sebesi hg. 1510 m.) keltául hegyet jelent. Ez és még néhány hegy változatlanul tartotta meg kelta nevét, ámbár a szlovén brig = magaslat szóból származtatják.

Bricej 1758 (Bihar) lehet hogy szintén kelta briga (hegy) vagy az ó szláv brit (él) szóból származik.

Bekecs 1080 (Maros-Torda m.) Talán a szlovén vikicza havasi pinty a névadója?

Bonyó 1570 (Bereczki hg.) mocsáros (bahno ószl.) szóból.

Csáklyai kő 1256. az oláh ciocanel (kalapács, bunkó) szóból

* Csahleu hegynévnek vagy az ó szláv cachluj = kopasz, lesoványodott; cslava: kopasz (szlov.) vagy az oláh salha = őserdő, sziklavadon szolgál alapul.

* Csindrel (Déli Kárpátok) tompa (ciont oláh.) lehet szilánk is.

Csiklom teteje 1208 (Bodzái hg.) az ószl. szlom (omlás, törés) vagy az oláh ciocnit, ciocnes = széjjeltör, vagy tielan = szikla a képzői.

Csukás az oláh cioc (csőr) származéka. Több ily nevű hegynév van Dél-Magyarországon is. Eredeti nevűk: scasso (gót) sziklacsúcs.

* Csipoti (Radnai hegység) ripacsos gödrös (oláh) h. Ez dolgozatomban hibásan csiripelő hegynek van szedve.

* Cserni Viv (Dél-Magyarország). Ebben cserni nem fekete, hanem cerina = szikla így forrásbérc.

Csifu 1975. (Retyezát). Cifaiu = porond (oláh) vagy, mert katlanvölgyekről van körülvéve sciuf = bozontos, cserjés, széjjelkuszált hegy a neve (ol.)

* Csillányos 1605 (Bodzai hegység) csontos (ciolan = csont, oláh) kemény, sziklás (selha) hegyet jelent.

* Csetrás a szlovén rtas (hegyes vagy strcat = kiálló, kiágaskodó szóból vagy talán a Tátra szónak tövéből a strt (összezúzott töredezett) melléknévből (szlov.) lett.

Csuma (Brassói hg.) suma = erdőség (szlovén).

* Czohard keltában gos, cos = erdő art = hegy, így erdő hegy vagy a szlovén suha (vadvíz, torrens) vízmosásos hegy (art)

* Cretiunel (Radnai hg.) a szlovén krecs = mész hasonlóképpen Cretet (Csernahora) 1855 m. meszes hegy.

Csóványos Csobánka, valószínűleg ciont = tompa (ol.) hegy vagy csop (szlov.) üstök, azaz bozót a hegy tetején. Innen a patak neve.

* Dobrin (Gyalui havasok) Deber debrina (szlov.) hegység.

Dragus 1772. dragu (szlovén) a völgy dűlője (Thal-Gelände) v. kedves hegy. (szlov.) Duka (Kelemen) a szl. daha = agyag, szóból ered. Deliblati pusztaság a szlovén és szerb Bielo + brd-fehér halom elferdítése, mert homokbuckák vannak a sivatagon.

Folhe (Fogarasi hegys.) 1990 az ófn. fluoh = sziklabérc.

Fekete Resze (Csíkm.) rjäz = vágás, irtás (ószláv).

* Ghymes = figyelő hegy a gót gaumján igéből jött vala.

Galuzea = Hargita: galusa: mocsár, oláh.

Gajna (Bihar) ószl. erdőt jelent, tótul gaj, németül Hain.

Ugyan ily eredetű a Gajnásza 1195. (Erd. Érchegység).

* Girbova 991. (Persányi hegy) halmos, púpos a szlovén grbá-tól, tehát nem görbe hegy.

Görgényi hegység a Gorgán vagy a grva = pup (szlov.) magyarítása Gorgan elterjedt név. Erdélyen kívül az Északkeleti fennföldön kettő is van Mármaros határszélen 1598 m., s a Talabor forrása körül 1443 m. A kelta kor, kar: sziklamedence és gan = kőség, törmelék szóval hozzák kapcsolatba. Így törmelékkel telt sziklamedencét (Fels-Mulde) jelentene. Oláhul máig nagy köves helyet jelent. A szlávisták a szlovén gorje, gorján: hegy szóval azonosítják. Moldvában a György, Gyorge névvel. Rokona a Görgő 1012 (Baróti hegység).

Garbó (Gyalui h.) a szlov. grba: domb a töve.

Gagy pedig a szlovén goj: liget vagy gojzd; erdő szóból alakult.

Gugu (Dél-Magyarország.) Alaptöve talán az ofeln. houg: hegy vagy chuchel, chuchla = süveg, háztető, szlovénben ennek hangrokona kugla: golyó, = de az kevésbé valószínű – „mert nem kerek hegy, sem ofelnémet vidék." Inkább a szerb kuk: szírt, szikla felel meg természetének.

Godján szintén szerb elnevezés kotaó = circus-völgy, katlanról. Mellette vannak Zani és a Kerna katlanvölgyek – habár kot, kosz, keltában erdőség s a szlovén gozd szintén erdőt jelent. Akkor még erdős volt a Godján, ma nem az. A szlovén hodna (járható) sincs kizárva, mert az. Átjárója is van.

* Gormanszka Magura grm.= kavics (szlov.) Kavicsos Magura.

* Gyergyó a szlovén brdo hegynek magyarítása, vagy a szlovén drevje (erdőség) átalakítása. Van Gerjen, Gergyen nevű s a Dunába ömlő folyócska is, mely talán a szlovén granje (elágazik) igéből keletkezett.

Gerecse hegység a szlovén grcs-ból (halmos tájék).

Gózna (Erdélyben és a Semeniken) a szlovén gojzd = erdőt (keltául goz, kósz), oláhban tölgyest jelent.

* Ganzóra 1965. (Szebeni havasok) szintén a gozból lett; az óra oláh képző hegyneveknél a forrás helyét (Bisztrisora p. o.) jelenti. Valószínűleg a Gutin töve is gozd, habár az ószláv chut, chutins = silány, lesoványodott ma inkább illik e hegyre, mint az erdő nevezés. Akkor erdős vala.

Gelisora (Gyalui hg.) = sima, gyalult (gelusesc oláh) hegy. Keltában kel, gel = kő, szírt, bérc.

* Hargita Gótban faszénadó (hair. gitan) vagy patak (aar) ömlesztő (giutan) hegyet jelent. Ezt a szlovének nem értették, amint p. o. a fótok sem értették az ófelnémet zimbar (épületfa) szót és csináltak belőle Djumbér, Gyömbér nevet az Alacsony Tátra egyik nagy hegyére. Így a szlovének a Hargitát a hrgasta (hrga: gumó, daganat) gumós, hepehupás hegyre magyarázták.

Haramtető (Csíkm.) 1251. vagy a délnémet (szász) gravan = szikla vagy a szlovén grm. = kavics szóból való.

Hátszeg talán az oláh gatic = gége szóból, mert 4 patak összefolyik völgyében: a Vas, Sztrigy, Riu mare és Hátszeg.

* Haláp töve a szlovén hlap = pára, köd, felhős hegy.

Kalinásza (Bihar) Kalina = legelő, kalenina: mocsár szlov.

* Kapniki tető; kop, kopec = domb (tót)

Kelemen, Kaliman, a kelta klam (szurdok) szóból lett; szlovénul kljanec = horhó, mert 4 folyó forráshegye.

Kirnu (Godján) 1870. a kelta karner, karnból; forrásos hegy.

* Kudsiri hegység (Hunyad) valószínűleg a szlovén Krcsiti = kiirtani, kivágni (ószláv, klds.) oláhosított alakja. A gót kunds = daganat, púp, kelta, kot, kut = erdő, a szlovén koster máglya, az oláh kotruc = zug, cotis, cotisur, zig-zeges, = görbe, kanyarodó, szintén számba vehetők, szemmel tartva a hunyadmegyei oláh dialectus kiejtését.

Korond ószlávban gorod = domb, krút, szlovén és ófeln. köves, kemény.

Kulatető (A.-Fehérm.) kula = torony (szlov. és szerb).

Kucsulata (Bihar) vagy a szlovén kucsa = gunyhó, ház vagy az oláh kotyit, kotyub = görbe, hajlít, kanyarodik származéka.

Kudrici tető (Versec) kdrast = bolyhos, bokros, kuszált (szlov.)

Kötke (Sz. Doboka m.) köt, kot = erdő (kelta). Érdekes magyarítása a kelta vagy a szlovén kot (zug) szónak.

Krencsun (Kelemen hg.) bokros, gesztes hegyorom (ol.)

* Krisztány mare (Brassói hg.) = cresta (oL) gerinces hegy.

Vf. Kraguluj vagy Krajuluj? (Sz. Doboka) Király vagy határ hegy (szlov.)

* Lakovica 1517. (Keleti határhegy)

Lyak (ószl.) pup; log, ló (ófn.) erdő, lokavica pedig = posvány (szláv.)

* Lakuszti 1310. (Erd. Érchegység) liak = kelta, kőhalmaz szó után lyak (ószl.) púp, rakás, de luknyaszta (szlovén) üreges, lyukas hegy vagy mlakuza = mocsáros hegy.

Magura Zimbruluj (Retyezát) bölény vagy jak hegye.

Magura az ószláv mechuvit: talapzat, oszlop derék, elszlovénesedett alakja.

* Marga 1500 (Czarku hg.) march (ofn.) határszéli, erdő vagy mrva (szlov.) = takarmány, legelő hegy.

Momuth 938 (Gyulafehérvár felett) momljati = morogni, zúgni, (szl.) így morgó hegy nem mamut őslény hegye.

* Mala-Kersia (Paring) 1152 = mala gricsna gora szlovénül kis dombos hegy, ellentétben a nagy Kürsiával azaz szakadékos bevágodott (oláh) heggyel.

Murgó 1019 (Baróti hg.) barna (ol.) hegy, mrcati (szlov.) morogni, lehet morgó hegy is. Mehovicza szlovénul dombot jelent

Mundra (Paring) katlanos hegy, (ószláv.)

Murar (Dél-Magyarország) muor = láp, ardt = hegy, erdő, lápos, nyirkos erdő. (Kelta és gót)

* Negoj az ószláv nogi = meztelen tar-oláh alakja. Nem ködös (negura) sem fárasztó hegy eszerint. Dr. Szalay szerint Negoj juhászgazda völgye feletti csúcs?

Nedej (Czarku) = sima, csuszamlós hegytető (ol.) vagy szömölcs.

* Nedelja Paring szlov. osztatlan egész hegy (szlov.)

* Orla 2279 (Rodnai hv.) sas (orel. szlov.) hegy.

Pareng kelta név; päreg = hegy. Petri, Petrosul, Piatra stb. oláhul: sziklabérc, kopaszkő.

* Pelaga 2300 (Retyezát) a got blavan (ofn. blaján) igéből, mi felfújt, hasas, domború és nem kopasz (pleasa oláh) hegyet jelent, mint egy kolozsvári író állítja, kinek én is felültem. Lehet, hogy a szlovén ploca = róna, sík a névadója.

Piga (Dél-Magyarország) gótul hegy, domb, dudor (acervus).

* Perzsányi hegy persecina = keresztül vágott (szlov.) vagy przsán = tarka (szlov.)

Piliske 1267 (Csík) Pilz, Bilic = púp, daganat (szász).

* Podraga Podrazsel (Fogaras) a hegy dűlője melletti vagy alatti (Bodrog) mert po = an, on, drag: a völgy partos oldala. Lehet pod (alatt) rag (jeges) jégcsap alatti hegy is.

Piricske 1562 (Gyergyó) prcsek = vágás, pricskét (szlov.) sercegés, poprecsni = rézsútos, (keresztül átlós szlov.) hegy.

* Plesza (Czarku) Pleasa = tar, kopasz helyet jelent (oláh) ugyan, de a hegy erdős és fokozatos. Alighanem a szlavon plaskad (fokozat, terasz) szót idomították át az olaszok kopaszra.

Präsbe (Szebeni hegység) 1779. gyöpös pad. fok (ol.) vagy körhegy.

Plesz 1144. (Muma Kodru) plesa: kopaszság (ol.)

Radnai havasok = bánya (rudna) vagy rögös (gruda) hegység (szlov.)

* Rebri verfu 2269. nem bordás hegy, csak „hegy" (reber szlovénul).

Répát 1294 (Csík) a szlovén hribast = halmos hegy.

* Retej (Pareng) alighanem a szlovén rt = hegycsúcs oláh alakja, habár oláhban csonkát jelent.

Rézhegység az ószláv rjiz = metszet, vágásból; így tehát kiirtott, levágott tetejű hegység.

* Retyezát. Retyezát neve gótul déli (raits) hegység. A régi hinduk ugyanis a jobb kéz felé eső keleti vagy világos féltekét nevezték délnek. Latinul Montes recisi, oláh nyelvben retezare = elvágni, elmetszeni igéből.

Rika hegység 4 folyót (két Homoród, Vargyas, Kormos) ömlesztő hegység.

* Réztető (Udvarhely) 936 = a szlovén rtast = hegyes, csúcsos hegy.

Redzul a szlovén rdz = barnavörös szóból

Vf. Rosia (Radnai h.) szlovénul ras: barnavörös, oláh rosi vörhenyes.

Rosia valea: Rozsály a közeli barnavörös völgyről elnevezve mint (?) a Negoj.

* Resinari hegy a szlovén rajnisár (csődör) szóból vagy oláh resinaul = szurok.

* Sánczi szoros 916 (Bodzai hegység) az oláh ciont: vágásból.

Szarku a gót tzairks: üreg, verem, lyuk a névadója, mi a szomszédos gropákra, katlanvölgyekre vonatkozik.

Sarmusághi hegy (Szilágy.) A régi magyar zorma (törmelék, szemét hulladék) és ságh = hegy összetétele. Régi hegynév. Ószlávban: szrunit, levet, ledob, lehullajt.

* Szerbota (Fogaras). Talán a gót scarro = sziklás szakadék az eredeti töve? Vagy a szlovén strmovita = meredek származéka?

* Serban 1111. (Cserna, Al-Duna) a gót scarro és ebből a szlovén skrhan = tompa, szakadékos hegy.

Vf. Sipotlul 2106. (Retyezát) sipot: a vízesésnek csorgó zúgása (ol.)

* Soamin 1306. (Erd. Érchegys.) suam: szivacs (ofn.) Így sülevényes, süppedős hegy.

* Szurul 2228 (Szebeni hegy) = szürke hegy (oláh.)

* Szuhardel? (Borgói hegy); keltául achardel = erdőség; szlovénül suhljad = száraz bozót, avar. (strheli: töredezett.)

Szlucsko a szlovén slecs: havasi rózsa után elnevezve.

Surian hegység. Bolgárul sirman, surmah: szegény, silány, köves.

Scserk 1309. (Dobrin) a gót acorro-scarro = hasadék vagy a szlovén skerlec = vörös fényőről van elnevezve.

Vf. Skavej 2424 (Fogaras) bogáncsos tető. (oláh)

Vf. Stogrul (Paring) asztag (oláh).

Stjan 1825 (Fogaras) stjan = szirt, bérc.

Vf. Stini 1455 (Gyalu) stina = kunyhó.

Steflistye 2256 (Szebeni hg.) stlp (ószlov.) = torony, oszlop.

Strunyóra 1997. oláhul hegyilejtő. (stran a szlov.)

Strunga 1340 (Bucsecs) oláhul juh-karám, szlovénul strmina: lejtőség (Abhang) strm.: lejtős.

Strimbile 1820 (Szebeni hg.) = Kajla, görbe havas (oláh).

Tatárkő (keleti Határhg. 1890. a tót Tátra tövének a strt.-nek erdélyi alakja strti kamen = összetöredezett követ (szlov.) jelent

Tarkő 1220 (Erd. érch.) a szlovén trd. = kemény.

Torda a gót tzaurs = száraz, tar vagy a szlovén trdi,– a.–o.(kemény) melléknév a névadói.

Tajata 2229 (Paring) le- vagy kivágott hegy. (taiu: oláh).

Trs (Godjan) cserjés bokros (oláh) de trs = (szlov.) tuskó.

* Tucsila 1580 (Gogu-Godjan) = kopott, elnyűtt (tencsila szlov.) hegység.

Tihucza (Hargita) oláhban és szlov: csöndes, néma vagy átjáró hegy. (tihaul)

* Teritia (Bodzás vagy Árpás hegység.) 2020 m. talán a szlovén rtasta: hegyes, kihegyesedett (rt = csúcs.) Árpás a kribast = kúpos, halmosból.

* Tersztje 1117 (Ratkói hegy) letarolt, lehántolt (ol taresc) vagy a szlovén trsat: testes, vaskos hegy.

Túr, Túri szikla tur szlovén = púp, daganat

Tézsla (Bodzái hegység) a szláv tolsta: kövér, testes, derék.

Trojága (Máramaros) Drojak (= ruthén) hármas hegy.

Vertopel (Fogaras hegy) bertepi (ószláv) barlang, odú, így barlangos hegy (V. ö. Djumbir).

Vurtopel (Bihar) barlangos hegység.

Virányi kő 741. (Aranyos mellék) varjas (vrana szlovén) hegy.

* Vulkán 1264. A szlovén velikan = óriást, nem farkast jelent

* Vista more 2566. (Fogaras) visa, visata: magaslat (szlov.)

Zsimna 1066 = hideghegy (szlov.) Oláhul: Recsi verfu.

* Zsadány (Csík) Hét (sedem) patak kútforrása (zdenec) e hegy (szlov.) Így nem avar szó.

II. Folyók nevei

Valamint a hegyek elnevezésénél, a folyók neveinél szintén a megtelepülés sorrendjét kell szem előtt tartanunk. Gót és kelta nevek ritkábbak, szlovének gyakoribbak, a román és magyar elnevezések a szlovén nevek átalakításai, habár eredeti magyar nevekben sincsen hiány. A folyók, patakok, tavak nevüket sok esetben a községtől, hegyektől kapták, ezért nem mindig természeti tulajdonságok kifejezője a folyó neve. A patak mellé a zárjelben levő név annak a folyónak neve, melybe ömlik.

Abrud patak a szlovén obrod, (ipar, mQvesség) szóból származik, mert a bányaiparral kapcsolatos.

Alun (Meleg-Szamos) mogyoró cserjés víz (oláh).

Balsa (Maros) bliscava (szlovén): csillogó.

Bárcza (Olt) az ószláv buricza = erdei patak vagy a szlovén brza = sebes magyarítása.

Bábony (Meleg-Szamos) bahno = mocsár, pocsolyás (ószláv) patak.

Berényi patak (Maros) a szlovén berina: mocsárból

Béles (M.-Szamos) = fehér (bjcli) patak (szláv).

Bodza (Olt) a szlovén gozd és va = víz = erdei patak.

Budák (Beszterce) ébresztő (budit).

Borberek (Radna) a régi magyar búr = fenyves és berek = csermely szavak összetétele.

Bölkény tó és patak (Maros) v. ö. Kulpin.

Besztercze = Bisztra: élénk, világos, tiszta (szláv).

Berzava (Temes) brz + ava: sebes víz (szlovén).

* Bócza (Fehérkőrös) = bojicza (szlov.) festett színes vagy torrens.

Bázna a szlovén buzen = pázsit szóból lett víz.

* Bulea tó a szlovén buljati = telíteni szóból.

* Baikul (Czarku), Bojk a szlov. bojicza = torrens, vízszakadás (Wild-bach) sió oláh genitivusa.

Bogát (Olt): bogata: gazdag, bővizű (szlov.).

Czibó (Szamos) zsiva: élénk, fürge (szláv.)

* Czibin Szeben az ófn. sifin, scifen = patak szóból alakult.

Czód (Cibin) a szlovén suha = vadvíz, hegyi patak.

Cserna fekete (Maros) és Csjerna (Alduna) állítólag a római Tierna castrumról kapta nevét, de ez is oly állítás, minthogy a Bega (bjega: menekülő, futó szlovén) a Beque várról van elnevezve (Ortvay). A Cserna ellentétben a laposabb partu Bjela nevű társával árnyas (cserna) zörgős (drncct) mederben folyik. A dák diorna: szintén árnyas, fekete vizet jelent, de lehet ófelnémet dierna: szolgáló név is. mert a Dunának mellékvize, szolgálója.

Ditró a gót és ófn. drohti-ból tekervényes patak.

Dobra szlávban erdő, völgy, tölgyes, nem pedig jó víz.

Erked (N.-Küküllő) erkati: zümmög (szlov.)

Egregy (Almás) éger és ügy = folyó összetétele.

Gáldi patak a kelta fuld = Wald erdő, erdei patak magyarítása.

Gyógy a régi Diód oláhosított alakja.

* Gorotva a szlovén gorovita = hegyből való hegyi patak.

Gagy (Nagy-Küküllő) töve a szlovén gojdi gojzd = erdő vagy gáj (liget).

Gorbó (N.-Szamos) grm (szlovén) bokor, haraszt (Grm + ava.)

Gerecze a szlov. grezen (mocsár) szóból

Hesdát hiesc (oláh) rongál stanca = szikla (oláh).

* Homorod a szlovén hrumit (hrnit, tót) vakar, kapar, túr, zajong, zúg magyar alakja.

* Hortobágy (Cibin) a szlovén hropotat zúgni, zajong magyarosított neve (hropotatna, reka).

Horgos (N.-Szamos) hrkotna reka: zajos, csobogó (szlov.)

Hegyek ét folyik nevei Erdélyben.

Hátszeg p. talán a hatis: cserjés bozót (oláh) szóból, mely a kot (erdő) és acha (víz) keltául erdei víz szóból keletkezhetett.

Jára a szláv járek, árokból alakult oszmán törökben hasít. Areg, arig, (csorgatag) ér, csermely.

Ilosva (Szamos) a szláv jelsa = éger (jelsava) szóból.

Ilonda (N.-Szamos) ófn. sietős (ilon, ilonto).

Iza (keltául) = folyót jelent.

Kászon (Fekete Ügy) kovászna: savanyú (szlov.)

Kundi patak (Kis-Küküllő) a forrás hegyről (kunds gótul púp, daganat) elnevezve.

Küküllő Hunfalvi szerint Kukul (tövis, kun) és jó folyó Röszler szerint a Kokel (Kaukaland vagy hokland gótul fennföld) folyónevéből származott.

* Kosmő, Küsmőd (N.-Küküllő) a szlovén kosmacsa köszméte vagy kosmata: bokros volt a névadója (?)

* Kosd (Homoród) a gojzd = erdő hosta: bokorzat szlovén szóból.

Kercz (Olt) az ószláv krt, krtica = Wasser-riss, vízmosás vagy pedig a szlov. Krc. = irtás szóból lett.

* Kelgóba (Sebes-Kőrös) = kőpatak a kelta gel (kőség) és acha (víz) összetétele. Nevezetes kultúrmaradvány. Lehet hel + ava = vadvíz (szintén kelta).

* Kapus, Kapos a Kölpény (Dél-Magyarországon Kulpin) tavon folyik keresztül. Habast szlovénül szárnyas, gyors, sebes. A kölpény, Bölkény Kulpin pedig a hlpeti (szlov. kifolyik) klopena kifolyás szóból keletkezett.

* Kormaja (N.-Szamos) A kelta Kern, Kor (szikla) és acha (víz.)

* Kórogy avar név hor = folyó, ér, ágy = meder.

Lala, Lalja tó (Unökő) sárga vízi liliom.

Lala (Aranyos Besztercze) tekergő (lelä: kószál oláh).

Lápos vize ködös, párolgó víz (hlap: szlovénül pára, köd). Csakugyan olyan p. o. az Avasról nézve.

Lemnik a hasonló nevű 715 m. hegy (holm = domb,halom) csermelye.

Lóna patak (N.-Szamos) luhna (szlov.) réti víz.

Lunkány (Mom). Luha: rét (ószláv) réti patak, nem Nyires. A hivatalos névcsinálókra rá férne egy kis geogr. etimológia.

Les patak (Szamos) a szláv les = erdő szóból való.

Lucz patak (Maros) luza = mocsár (ószláv).

Medgyes p. a szlovén medza: határ, mezsgye: határfolyó.

* Meregyó (Sebes-Kőrös) régi magyar vagy török (?) szó, keskeny víz a marem, márm: szorongó keskeny (vogul) és jő, jog, joh = folyó (vogul). A Kórogygyal együtt nevezetes magyar régi név.

Maros a kelta muor = láp és acha: moraha (lépi folyó) szónak átalakítása. A szász Miresch, Muresch, közelebb áll a Marachához, mint hellén Marosios.

* Mára (Gyergyó) ófeln. a mari, muri, mara hegylejtő, honnan a rönköket lecsúsztatják, surrantó, talán ebből lett a Mara, mit a románság mera (almás) patakra magyarázott.

Menes, Mönis (Nera) a kisebbik folyó (délszláv: mensi)

Ompoly vize talán a gót és ófn. ubil + unda (rossz víz) szóból származik? Vagy a gót autiljan = enteilen, sietni, elmenekülni volt volna a latin Ampellum (pello: hajt, űz) töve!

Ponor (Szolyva) búvó patak (ószl.) de a sziklás dolinát is jelenti.

Podrizsel (Negoj alatt) = a szikla (drag) part melletti. V. ö. Bodrog.

* Prahova (Brassó) gótul rejtett búvó patakot, bolgárul porog egyszerűen patakot jelent.

Runki patak a hegyről elnevezve. V. ö. Runk.

Romoz (Maros). Egyeredetű a Hernáttal. Kaparó, turkáló (hrnut) vagy gördülő (hrnat) folyót jelent, de jelenthet zajosat (hrmot) is.

* Ruszka patak (Dél-Magyarország.) ófélnémetül horsk: gyors, sebes, szlovénül hruscat = zúgni, morajlani. Mindkettő ráillik; de régebbi a német neve.

Rebra (N.-Szamos) reber = hegy (szlov.): hegyi csermely.

Radnóti patak (Maros) radna: sürge, dolgos (szlov.)

Rednik rad (ófn). sebes vagy a fentebbi magyarázat.

* Szamos a gót samatz egy irány felé tartó volt első töve, mert a 4 Szamos mind a Tiszának tart, ebből az ószláv szmusit: egyesíteni, egybefoglalni.

* Sajó (N.-Szamos) nem a sav + jó = sós víz szóból lett (Hunfalvi), hanem a szláv zajeti, sati, szajit (szív, ment, gyűjt) szóból. Csehországban is van Sajava folyó. Ezt már Czörnig írta meg Ethnographiájának I. 97. 1. De mikor mindenáron vogul szómagyarázat kellett Hunfalvinak.

Sesztureg vagy Aranka (Maros) cesta = út, réka = patak (Szent-kláray Archaelog. Értesítő XIV. k.) Hogyha törökből is ki lehet hámozni e folyó nevet (csaj, száj = folyó tur (keskeny) agi, (ágy, meder) = ez csak azt bizonyítja, hogy tisztán nyelvészeti okoskodásokból történelem és geográfia nélkül, nem boldogulhatni a geográfiái szófejtő etimológiában.

Szazár (Szamos) az óféln. scasso, scarro = scart, rés, bérc vagy sziklarés, aar = folyó, áradat összetétele, így szurduk vagy sziklarésnek a vize. Ilyen is valóban. Némelyek a gót taurtz: széjjeltépett valami és aar-ból magyarázzák, sőt Egli a kelta szu (fliessen lassen) csöpögtetni, kipréselni és zar, scar: szoros szóból magyarázza. Ez utóbbi értelmezés szerint a scarro (rés, Absturz) a kelta korban még nem volt átfűrészelve, hanem csak szorongott benne a víz. Érdekes geogr. történelmi adat!

Sebest patak (Déli Kárpátok). Először a magyar Sugág (Sugat + ag) azaz Sio + ágy = vízszakadás volt a neve. A szászok mügla = hamis víznek (Mühlbach) fordították, a szlovének pedig Bisztrának = Sebesnek.

* Szolcsva patak = zlocina rjeka, rossz, gonosz patak (szlov.) Ezt a Kárpátok hegyeinek és folyóinak nevei című dolgozatomban rosszul magyaráztam.

Salha (Sajó) Sal + aha (ófn.) füzes patak V. ö. Zala vize, de Sol + va = sós patakot jelent szláv nyelveken.

Székás (Kis-Küküllő) szlovénül irtást jelent, mint hasonló nevű hegye.

Sinka (Olt) sin (ószl.) kékes, tiszta víz.

Sztrigy a szlovén struga = meder, folyás szóból. Ezt is hibásan magyaráztam említett értekezésemben.

* Salatruk (Czarku) keltául füzes (Sal) vadvíz (drun) eloláhosított alakjában. Ma kivájt gropa.

Torja (Fekete ügy) Torje (szlov.) sziklásvidék.

Tusnád a szlov. tuzen, tuzna, tozno: zavaros, iszapos.

Tiha (N.-Szrmos) csöndes, szelíd-víz. (szláv).

Tömös (Olt) ófn. thionon = szolgálni, így thyn + acha = mellékvíz.

Torna (F.-ügy) thaurneiz, ófn. thurnin: tüskés haraszt.

Tatrang a gót drahti (tekergős) acha (víz) alakja, Így datrah = kanyargós víz, vagy trati (igen gyors) igen sebes víz.

* Tatros (Szeret) gótul thorst: szomjas, kiaszott vagy talán a szlovén rlast = horgas, hegyes, patakra nézve köves (strto) patakot jelent.

Tisza gótul: Thaisza, dél felé folyó vizet jelent.

Torda Keltában tor (hegyszoros) acha = víz: hegyrés folyója.

Tur a gót teiran, tura (felszakít) szavakból, mert kószált hasított keresztül.

Uzí patak : uzna (keskeny szoros) így szorosbeli patak.

Uzsok gyöpű, ahol őrállomás volt.

Zsil az ószláv zsiklaj: élővíz, forrás csermely.

Zagor (Kis-Küküllő) za gorje = hegy mögötti csermely.

Zsákod szlov. zahod = nyugati patak.

Zanoga tó a gót znairos + acha = hóvíz (szlovén snega = hó).

***

Az erdélyi hegyek és folyók nevei kicsiben elénk állítják az országrész megszállásának történetét. Vannak még tiszta kelta neveik, mint Brigona, Piga, s például Kelgoba, Kormoja; van sok épségben maradt gót neve: Tatrang, de legtöbb a szlovén elnevezés, melyet a magyar és rumén beköltözők átalakítottak. Feltűnők azonban a keleti török és ugor eredetre mutató Kórogy, Medgyes, Meregyó, Küküllő nevek, meg a sok ófelnémet név, mely utóbbiak talán a gótok előtti (?) időből valók, talán a Bastarnák Idejéből. (V. ö. Röszler: Romänische Studien 23. I.)

Czirbusz Géza dr.

 

 
(3 szavazatok, átlag 3.00 az 5-bõl)