Erdészeti törvény az erdők ellen
Csibi Márti
EKE Gyergyószentmiklós
Hivatalos engedély kell az erdei gyümölcs, a gomba gyűjtéséhez, még saját fogyasztás céljából is. Engedélyt kell kérniük a turistáknak, ha kirándulni szeretnének, bárhogyan is lépnek az erdőbe: gyalogosan, biciklivel, lóháton. De nem kell engedély villák, hétvégi házak építésére az erdők területén, nem kell engedély új erdei utak létesítéséhez. Márciusban szavazta meg a parlament az új erdészeti törvényt, melyet a zöld egyesületek aberrációnak tartanak, a törvényhozók szerint azonban a természetszeretők félremagyaráznak bizonyos cikkelyeket.
Szakmaiatlanság, erdőgyilkolás, tiszteletlenség – a környezetvédő egyesületek, természetszeretők nem tudnak szemet hunyni a 46/2008-as „Erdészeti Törvénykönyv” jó néhány cikkelye fölött, melyet március 19-én szavazott meg a Parlament. A törvény a 238-as számú, 2008. március 27-i dátummal kelt. Hivatalos Közlönyben jelent meg. „A régi erdészeti törvény sem volt egyértelműen előnyös az erdők számára, de ez a mostani már-már lázító, a védett területek és a turisták szempontjából is. Mintha a törvényt szó szerint az ujjukból szopták volna a képviselők, szenátorok.”, méltatlankodik Radu Mititean, a kolozsvári Napoca Kerékpárklub ügyvezető igazgatója. „Egyértelmű, hogy csakis közös összefogással tehetünk valamit, ha védelmet akarunk a még megmaradt erdeinknek”. És a zöld fórumokon szervezkedések kezdődnek a bizarr törvénykezés ellen, mely szabad prédává teszi az erdőket a tolvajok számára, gyakorlatilag törvényesíti a falopást, szabad kezet ad a rombolásnak az erdei utak építésével, ugyanakkor kitiltja a természetszeretőket az erdőkből.
Félreértelmező zöldek
„Szó sincs arról, hogy minden egyes kirándulásra engedély kellene – állítja Tőke István, a Mezőgazdasági Minisztérium államtitkára –, az engedélykérés a magánterületekre, azok között is a bekerített részekre érvényes csupán, és azoknak védelmét szolgálja”. Az államtitkár úr kitart amellett, hogy a természetvédők félremagyarázzák a törvény néhány pontját. „A felháborodás nem a törvényben talál táptalajra, de hogy mindenki számára érthető legyen minden, az ősz folyamán felvilágosító akciókat szervezünk a lakosságnak”, ígéri Tőke. Addig elkészül a törvénykönyvet pótló 36 további rendelet, melyek kiegészítőként működnek és melyeket még jelen pillanatban lehet módosítani. A Minisztérium tehát várja az észrevételeket mindazon szervezetektől meg magánszemélyektől, akiknek fenntartásaik vannak a törvénnyel kapcsolatosan – buzdít együttműködésre az államtitkár.
Akiknek természetük a védelem
A törvénynek a nemzeti parkokra vonatkozó része kimondja: profitszerzés szempontjából előnyös, ha a természetvédelmi területek adminisztrátora gazdasági vállalat vagy cég. „Hogy milyen profitra gondoltak az urak, azt inkább tőlük kellene megkérdezni”, véli a Nagyhagymás–Békás-szoros Nemzeti Park védelmét ellátó szervezet sajtóreferense, hozzátéve, hogy szerinte a legfájóbb az, hogy a törvényeket nem szakemberek hozzák. „Vagy szakmaiatlanság, vagy határtalan rosszindulat a mozgató rugója az egész parlamentnek”, jelenti ki a sajtóreferens.
Korodi Attila környezetvédelmi miniszter szerint igenis vannak viták a nemzeti parkok kapcsán. „Kár, hogy az erdők nem a Környezetvédelmi Minisztériumhoz tartoznak.”, állapítja meg a helyzetet elemezve Korodi, és határozottan kijelenti: nem ért egyet azzal, hogy erdészeti törvény szabályozza a parkokat is. Ám az új törvénykönyv 27-es cikkelyének kettes pontja alapján, mivel a nemzeti parkok java részének legkevesebb 50%-a erdőség, ezért az erdészetek jogosultak azok adminisztrálására.
Törvényesített falopás
Bár Tőke államtitkár úr szerint az új törvénykezés sokkal szigorúbb a bűnvádi eljárások tekintetében, a természetvédők ezt éppen ellenkezően gondolják: más országokhoz viszonyítva, ahol az erdőkkel kapcsolatos törvénysértések összehasonlíthatatlanul kisebb mértékűek mint nálunk, a törvények itt igencsak engedékenyek. Az utolsó tizenegynéhány cikkely fogalmazza meg a büntetéseket, melyek röviden így szólnak: azok, akik 5 köbméternél kevesebb fát lopnak, vagyis egy szekérnyit, és nem teszik ezt túlságosan gyakran, nem minősülnek bűnözőnek, mindössze kihágást követnek el. A fát pedig gond nélkül lehet bevonszolni az erdő mélyéről, ugyanis eltörölték az erdei utak építésére vonatkozó szigorú engedélyeztetési eljárásokat is. A törvény így kívánja védeni az erdőket, „növelni a hozzáférést, biztosítani a könnyebb adminisztrálást”.
„Parlamenti indítvány előzte meg a törvénykönyv megszavazását, melyet több mint negyven képviselő, szenátor nyújtott be. Határozottan állítom, hogy egyetlen cikkely sem ütközik környezetvédelmi szempontokkal.” – jelentette ki Tőke István. A zöld egyesületek, a „félremagyarázók” azonban attól tartanak: az intézményesített falopás hamarosan azt eredményezi, hogy sem engedéllyel, sem anélkül nem lehet majd az erdőt járni. Mert nem lesz mit.
EKE Gyergyószentmiklós
Hivatalos engedély kell az erdei gyümölcs, a gomba gyűjtéséhez, még saját fogyasztás céljából is. Engedélyt kell kérniük a turistáknak, ha kirándulni szeretnének, bárhogyan is lépnek az erdőbe: gyalogosan, biciklivel, lóháton. De nem kell engedély villák, hétvégi házak építésére az erdők területén, nem kell engedély új erdei utak létesítéséhez. Márciusban szavazta meg a parlament az új erdészeti törvényt, melyet a zöld egyesületek aberrációnak tartanak, a törvényhozók szerint azonban a természetszeretők félremagyaráznak bizonyos cikkelyeket.
Szakmaiatlanság, erdőgyilkolás, tiszteletlenség – a környezetvédő egyesületek, természetszeretők nem tudnak szemet hunyni a 46/2008-as „Erdészeti Törvénykönyv” jó néhány cikkelye fölött, melyet március 19-én szavazott meg a Parlament. A törvény a 238-as számú, 2008. március 27-i dátummal kelt. Hivatalos Közlönyben jelent meg. „A régi erdészeti törvény sem volt egyértelműen előnyös az erdők számára, de ez a mostani már-már lázító, a védett területek és a turisták szempontjából is. Mintha a törvényt szó szerint az ujjukból szopták volna a képviselők, szenátorok.”, méltatlankodik Radu Mititean, a kolozsvári Napoca Kerékpárklub ügyvezető igazgatója. „Egyértelmű, hogy csakis közös összefogással tehetünk valamit, ha védelmet akarunk a még megmaradt erdeinknek”. És a zöld fórumokon szervezkedések kezdődnek a bizarr törvénykezés ellen, mely szabad prédává teszi az erdőket a tolvajok számára, gyakorlatilag törvényesíti a falopást, szabad kezet ad a rombolásnak az erdei utak építésével, ugyanakkor kitiltja a természetszeretőket az erdőkből.
Félreértelmező zöldek
„Szó sincs arról, hogy minden egyes kirándulásra engedély kellene – állítja Tőke István, a Mezőgazdasági Minisztérium államtitkára –, az engedélykérés a magánterületekre, azok között is a bekerített részekre érvényes csupán, és azoknak védelmét szolgálja”. Az államtitkár úr kitart amellett, hogy a természetvédők félremagyarázzák a törvény néhány pontját. „A felháborodás nem a törvényben talál táptalajra, de hogy mindenki számára érthető legyen minden, az ősz folyamán felvilágosító akciókat szervezünk a lakosságnak”, ígéri Tőke. Addig elkészül a törvénykönyvet pótló 36 további rendelet, melyek kiegészítőként működnek és melyeket még jelen pillanatban lehet módosítani. A Minisztérium tehát várja az észrevételeket mindazon szervezetektől meg magánszemélyektől, akiknek fenntartásaik vannak a törvénnyel kapcsolatosan – buzdít együttműködésre az államtitkár.
Akiknek természetük a védelem
A törvénynek a nemzeti parkokra vonatkozó része kimondja: profitszerzés szempontjából előnyös, ha a természetvédelmi területek adminisztrátora gazdasági vállalat vagy cég. „Hogy milyen profitra gondoltak az urak, azt inkább tőlük kellene megkérdezni”, véli a Nagyhagymás–Békás-szoros Nemzeti Park védelmét ellátó szervezet sajtóreferense, hozzátéve, hogy szerinte a legfájóbb az, hogy a törvényeket nem szakemberek hozzák. „Vagy szakmaiatlanság, vagy határtalan rosszindulat a mozgató rugója az egész parlamentnek”, jelenti ki a sajtóreferens.
Korodi Attila környezetvédelmi miniszter szerint igenis vannak viták a nemzeti parkok kapcsán. „Kár, hogy az erdők nem a Környezetvédelmi Minisztériumhoz tartoznak.”, állapítja meg a helyzetet elemezve Korodi, és határozottan kijelenti: nem ért egyet azzal, hogy erdészeti törvény szabályozza a parkokat is. Ám az új törvénykönyv 27-es cikkelyének kettes pontja alapján, mivel a nemzeti parkok java részének legkevesebb 50%-a erdőség, ezért az erdészetek jogosultak azok adminisztrálására.
Törvényesített falopás
Bár Tőke államtitkár úr szerint az új törvénykezés sokkal szigorúbb a bűnvádi eljárások tekintetében, a természetvédők ezt éppen ellenkezően gondolják: más országokhoz viszonyítva, ahol az erdőkkel kapcsolatos törvénysértések összehasonlíthatatlanul kisebb mértékűek mint nálunk, a törvények itt igencsak engedékenyek. Az utolsó tizenegynéhány cikkely fogalmazza meg a büntetéseket, melyek röviden így szólnak: azok, akik 5 köbméternél kevesebb fát lopnak, vagyis egy szekérnyit, és nem teszik ezt túlságosan gyakran, nem minősülnek bűnözőnek, mindössze kihágást követnek el. A fát pedig gond nélkül lehet bevonszolni az erdő mélyéről, ugyanis eltörölték az erdei utak építésére vonatkozó szigorú engedélyeztetési eljárásokat is. A törvény így kívánja védeni az erdőket, „növelni a hozzáférést, biztosítani a könnyebb adminisztrálást”.
„Parlamenti indítvány előzte meg a törvénykönyv megszavazását, melyet több mint negyven képviselő, szenátor nyújtott be. Határozottan állítom, hogy egyetlen cikkely sem ütközik környezetvédelmi szempontokkal.” – jelentette ki Tőke István. A zöld egyesületek, a „félremagyarázók” azonban attól tartanak: az intézményesített falopás hamarosan azt eredményezi, hogy sem engedéllyel, sem anélkül nem lehet majd az erdőt járni. Mert nem lesz mit.
| < Előző | Következő > |
|---|